Kőszegdoroszló község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 250 fő
Terület: 9.65 km²
Népsűrűség: 25,91 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 15 km-re északnyugatra a Kőszeghegyalján a Doroszlói-patak mentén fekszik.

Nevének eredete

A Kőszeg várához tartozó falu nevét először Durisley formában örökítették meg, 1279-ben.

Kőszegdoroszló főutcája

Története

A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a 19. században talált Bacchus szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet 1279-ben Durisley alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta. A 15. század közepén osztrák birtok. A 17. század végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg román stílusú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a 16. században evangélikusok lettek, a község 1633-ban vált anyagyülekezetté. Templomában 1650. január 11-én és 1666. december 14-én tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot 1673 körül az ellenreformáció hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére 1697-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek Nemescsóra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak II. József türelmi rendelete után nyílott lehetőség.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Kőszeg. Lakja 250 ágostai, 163 k., kath. és ev. fiókegyházakkal, jó bortermesztéssel. Birja h. Eszterházy." [2]

Vas vármegye monográfiájában "Doroszló, 77 házzal és 424 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. Régi község, mely már a rómaiak idejében is lakott volt. Pogány nevű szőllőhegyén e század elején számos római emlék, köztük egy Bachus-fő, látott napvilágot. A XIII. században már Kőszeg várához tartozott és akkor Durisley volt a neve. Ez időben a Németújváriakat uralta, később a Garayaké lett, majd Palóczi Simon és Országh Mihály lettek földesurai, 1746-ban pedig Sigray József, majd a Szegedy -család."

1910-ben 415 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

Az evangélikus templom

Nevezetességei

Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A templomot 1769-ben barokk stílusban építették át. Tornyát később építették hozzá, de a szakszerűtlen alapozás miatt nyugati irányban megdőlt, ezért a 19. században vaskos támpillérekkel támasztották meg. Berendezése 19. századi, ekkor készült az oltárkép is. Orgonáját 1927-ben építették. A templomot utoljára 1975-ben restaurálták.
Evangélikus temploma 1792-ben épült.

Források és jegyzetek

^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]

^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]

Következő községek

További községek